Mítoszok és legendák

Ahogy közeledik a rossz idő, úgy lehet egyre többször látni vadlibákat, ahogy dél felé repülnek. Minap a lányom megkérdezte, hogy miért repülnek "v" alakban....hát hirtelen én sem tudtam rá a választ, úgyhogy utána néztem: A vadlibák csoportosan „V”-alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 71%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne. Amikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen. Lehet, hogy ő nem a legöregebb, a többiek mégis egyként követik. Folyamatosan minden vadlibára rákerül a sor. Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket bíztassák erőfeszítéseikben. Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnye

A minap az egyik csatornán láttam róla egy kisfilmet. Fel is kaptam a fejem, úgyhogy kissé utána olvasgattam... A Michigan tó a nagy tavak egyike az USA-ban. A tó onnan kapta hírét, hogy több furcsa baleset és eltűnés fűződik hozzá. 1937. Április 28. Donner kapitány hajóval kel át a tavon. Fáradtságra való hivatkozással visszavonul a kabinjába, meghagyva a másod tisztnek, hogy pár óra múlva ébressze fel. E közben a hajó épp a tó közepén haladt át...a másod tiszt a parancsnak megfelelően később ment is, hogy a kapitányt felébressze, de az nem volt a kabinjában. Kijönni onnan senki se látta, nem volt se vihar, se semmi egyéb időjárási anomália ami esetleg azt feltételezhetné, hogy a kapitány vízbe esett. Sose került elő. 1951. Június 23. A northwest airline egyik járata, ami New Yorkból tartott Mineanapolis felé, a rossz időjárásra való tekintettel útirányt változtat, és a Michigan tó fölött repül el. A tó közepére érve teljességgel megszűnt vele a kommunikáció, és a gép 58 utassal a

Bács-Kiskun megyei kis település, Soltvadkerttől nem messze. A település népszerűségét a hobbi történészek körében, az ipari park létesítését megelőző régészeti feltárás hozta meg. A leendő telephely alatt ugyanis árpád-kori temetőre bukkantak, mely közel 200 sírt rejtett magában. A sírok körül aztán megtalálták magának a templomnak is a maradványait, melynek különös jelensége, hogy nem a megszokott kelet-nyugati tájolású, ahogy a keresztény templomokra az jellemző. A templom további furcsasága, hogy egyetlen térkép sem említi II. József után (1780-1790), pusztán a szájhagyományokban maradt fenn, hogy a falu határában volt valaha egy templomhegy. A feltárás során kiderült, hogy valószínűleg a tatárjárás során pusztult el teljesen az épület, és vált a földdel egyenlővé. A templomot 3 árok veszi körül, mely valószínűleg védelmi szerepet töltött be a régi időkben. Az árkokban vasszerszámokat is találtak, valamint további sírokat, melyből arra lehet következtetni, hogy a temető fol

PLATÓN KRITIASZ1  (Kövendi Dénes fordítása) {106a}*  I. TIMAIOSZ  Mint aki hosszú út után végre megpihen, oly örömmel szabadulok meg előadásom szerencsés lebonyolítása2 pillanatában, Szókratész. Ahhoz az istenhez pedig, aki a valóságban már réges-régen, fejtegetéseinkben azonban csak az imént jött létre, könyörgéssel fordulok, hogy adja meg fennmaradását azoknak a szavaimnak, amelyek megfelelőek, ha ellenben egyet-mást akaratlanul a dallamtól eltérően mondtunk, mérje ránk az illő büntetést. A méltó büntetés pedig az, ha azt, aki hamisan énekel, tisztán éneklővé teszik. Hogy tehát a jövőben helyesen szólhassunk az istenek születéséről, könyörgünk, adja nekünk orvosságul a legtökéletesebb és legjobb orvosságot: a tudást. Most pedig könyörgésünk elhangzása után – ahogy megállapodtunk – Kritiasznak adjuk át a szót.3 KRITIASZ Átveszem a szót, Timaiosz, de miként beszéded elején te is elnézést kértél, mert nagy dolgokról kell szólanod, {107a} úgy kérem ezt én is tőletek, sőt mo

Régen kőbánya volt itt, innen bányászták a követ Párizs építéséhez. Később azonban bezárt, majd a 18. század második felében, amikor Párizs rohamosan terjeszkedni kezdett, és a súlyos közegészségügyi veszélyt jelentő régi köztemetőket felszámolták, a halottak csontjait ebbe a kiürült alagútrendszerbe szállították le. Összesen kb. 6 millió ember földi maradványai találhatóak lent. A csontokat sorban rendezték el, közéjük díszítésnek koponyákat helyeztek. Valahol a koponyák sorban helyezkednek el, máshol kereszt vagy szív alakban. Az alagútrendszer egy része régóta látogatható. Először 1867-ben nyílt meg a kíváncsiskodók előtt, majd 2009 szeptemberében a vandalizmus miatt bezárt. Később, december 19-én újranyílt a közönség előtt.

Ez talán a leggyakrabban feltett kérdése a játék megszállottjainak. A választ egy Patrick Chaplin nevű asztalosnál kell keresni, aki számításokkal alátámasztva alkotta meg a tábla számainak mai sorrendjét. Chaplin 44 éves korában hunyt el, mielőtt szabadalmaztatni tudta volna a "sorszámozásos" találmányát, ezért is lehet, hogy a mai modern darts tudomány Brian Gamlint fogadja el a darts modern kori szülőatyának. A számozást egy nagyon egyszerű, matematikai valószínűség számítás alapján ötlötte ki. Legfelül található a legértékesebb 20-as szám, mellett az 1-es valamint az 5-ös büntető mező kapott helyet; hogy a játék minél nehezebb és izgalmasabb legyen, a 18-as mellett például az 1-es és 4-es büntető mező található..stb. Tehát a legegyszerűbb magyarázat annyi, hogy a számok úgy vannak elhelyezve a táblán, hogy a lehető legnehezebb legyen a magas értékű mezőket eltalálni. Amikor Gamlin-t meginterjúvolták, hogy miért pont ebben a sorrendben vannak a számok a táblán, csak a

Ki ne ismerné a történetet, a déva várát építőkről.... "Tizenkét kőmíves összetanakodék, Magos Déva várát hogy felépítenék, Hogy felépítenék félvéka ezüstér, Félvéka ezüstér, félvéka aranyér. Déva városához meg is megjelentek, Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek, Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott reggelre. Megint tanakodott tizenkét kőmíves, Falat megállítani, hogy lesz lehetséges, Míg elvégre ilyen gondolatra jöttek, Egymás között szoros egyességet köttek: Kinek felesége legelőbb jő ide, Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe. Keverjük a mészbe gyönge teste hamvát, Avval állítsuk meg magos Déva várát...." A történetnek, mint általában itt is találunk valóság alapot, mégpedig a befalazás rítusát.Az építő áldozat szokása a Kárpát-medencétől a Balkánon, a Kaukázuson át Belső-Ázsiáig megtalálható. A Kínában fellelhető mondaváltozatokban már nem jelenik meg az élve falazás és a küzdelem a szellemvilággal (a fal újbóli és újb

Az összeesküvés-elméletek hívei közül sokan meg vannak győződve arról, hogy a Vatikán olyan titkok birtokában van, melyek óriási jelentőséggel bírnak az emberiségre nézve. Az egyik ilyen a fatimai jelenések üzenete, ami szerintük a világvége eljövetele. a 3 gyermek: Lucia, Francisco, Jacinta 1917-ben a portugáliai Fatima városának közelében megjelent a Szűzanya három gyereknek. A római katolikus egyház elfogadott ténynek nyilvánította a hihetetlennek hangzó történetet, így azóta is a legnagyobb jelentőséggel bíró jelenések között tartják számon az itteni víziót. A három pásztorgyerek éppen a nyáj őrzésével volt megbízva, közben pedig kövekből kis házat építettek Fatima városa mellett, egészen pontosan Cova da Iriában. Ekkor váratlanul fényt láttak, melyet elsőre villámnak véltek, de közvetlenül utána, kicsit távolabb másodjára is észrevették a fényt. A világosságban egy csodaszép, ragyogó nő állt, aki az ujjai között rózsafüzérét morzsolgatta. A gyermekek azt állították, a höl

2.Világháború - összesen kb. 72.000.000 ember életet követelt, melyből a holokauszt áldozatainak száma kb. 11.000.000 fő Dátum: 1939-1945.   Spanyolnátha járvány - összesen kb. 50.000.000 ember Dátum: 1918-1919. Szovjet népirtás - összesen kb. 30.000.000 ember Dátum: 1930-1953. Észak-Amerikai indiánok leigázása - összesen kb. 30.000.000 áldozat Dátum: 1609-1890. Pestis járvány - összesen kb. 25.000.000 áldozat Dátum: 1347-1353. Dél-Amerikai indiánok leigázása - összesen kb. 30.000.000 áldozat Dátum: 1492-1600. 1. Világháború - összesen kb. 15.000.000 áldozat Dátum: 1914-1918. Keresztes hadjáratok - összesen kb. 10.000.000 Dátum: I.keresztes hadjárat: 1096-1099; II.keresztes hadjárat:1107-1110; Norvég.keresztes hadjárat:1147-1149; III.keresztes hadjárat:1189-1192; IV.keresztes hadjárat: 1202-1204; Gyermekek keresztes hadjárata:1212; V.keresztes hadjárat: 1217-1221; VI.keresztes hadjárat:1227-1229; VII.keresztes hadjárat: 1248-1254; VIII keresztes hadjárat: 1269-127

A jeruzsálemi kereszt olyan mankós vagy görög kereszt, melynek szárai között egy-egy kisebb görög kereszt van. Ilyen kereszt van Jeruzsálem címerében, ahonnan a nevét is kapta. Ez a címer látszólag vét a heraldikai színtörvény ellen, mert ezüst alapon arany keresztet tartalmaz, de valójában azon kivételek közé tartozik, melyek erősítik a szabályt. Hasonló a Szent Sír Lovagrend keresztje is, de a színe vörös. A heraldikában számos egyéb változata van. Nagyon hasonlít a régi európai pénzeken látható keresztekhez, melyek szárai között kisebb keresztek vannak, de ezek nem jeruzsálemi keresztek. Először Bouillon Gottfried használta a címerén. A keresztesek keresztjének is nevezték, ami II. Orbán pápa útmutatására utal az első keresztes hadjárat résztvevői számára. A négy kis keresztet a négy evangéliummal magyarázzák vagy a négy világtájjal, amelyek felé Jézus tanítása Jeruzsálemből elterjedt. A nagyobb kereszttel együtt az öt kereszt pedig egyesek szerint Jézus öt sebére utal, melyet a m

Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. A rászedett személy az április bolondja. Több országban elterjedt szokás. Eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

A gémeskutat régen az Alföldön hírközlésre is használták: a gém helyzetének állításával látótávolságnyira jelezték a legeltető pásztoroknak a delelés, itatás, étkezés idejét. Egy másik jelrendszerrel a csendőrveszélyt üzenték meg a betyároknak pártolóik. 1.  vigyázz ,  hivatalos  ember  érkezett 2.  hajtsák  a  gulyát   vagy   ménest   az   itatóhelyre ,  3.  elkészült   az   ebéd ,  jöjjenek   ebédelni ,  4.  nagy   baj , szerencsétlenség   történt ,  5.  vigyázz ,  megérkezett   az   olvasó  ( számvevő )  bizottság ,  6.  vigyázz ,  látogató   gazdák   érkeztek ,  7. a  kút   vize   nem   iható ,  8. a  kút   elromlott ,  9. a  számadó   nincs  a  közelben ,  10.  nő   tartózkodik  a  pásztorálláson ,  11.  megérkezett   az   ócskás ,  lehet   adni-venni ,  Nádudvar  ( Hajdú   vm .)

Akár az egyméteres testhosszt is elérte az óriáspiranha, amely 8-10 millió évvel ezelőtt élt Dél-Amerika vizeiben. A Megapiranha paranensis nevű hal állkapcsára még az 1900-as évek elején bukkantak Argentínában, ám a leletről elfeledkeztek, mígnem Alberto Cione paleontológus fel nem fedezte a La Plata Múzeum raktárában - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. A tudósok meggyőződése szerint a Megapiranha paranensis az evolúciós kapocs lehet az Amazonas vízrendszerében ma élő, főleg hallal táplálkozó vöröshasú piranha és vegetáriánus fajtársa, a fekete pacu, avagy gyümölcsevő piranha között. Míg a vöröshasú piranha hegyes, éles, részben hátrahajló fogai egy sorban vannak, akár a fűrész fogai, a pacu négyszögletes, őrlésre alkalmas fogai két sorban, a Megapiranha paranensis fogai viszont cikcakkosan helyezkednek el. Senki sem tudja, hogy mivel táplálkozhatott a Megapiranha paranensis, ám az állkapcsot felfedező Alberto Cione szerint vegyes koszton élhetett. Míg a mai piranhán

A kelta (vagy ír) nagykeresztek (használt névváltozatai szerint: kelta kereszt, ír kereszt, Celtic Cross, High Cross, Holy Cross, Long Cross, stb.) a kelta-ír keresztény kultúrkör területén a 7–8. században megjelent és elterjedt rituális emlékmű típusú létesítmény (építmény). A kelta–ír nagykereszt kőből készül, jellegzetes szerkezetű és formájú, általában kelta–ír díszítőmotívumokkal, és/vagy figurális elemekkel dúsan díszített, többnyire körmotívummal ellátott álló kereszt; a Brit-szigeteken a rómaiak távozása óta keletkezett első olyan nagyobb méretű művek, amelyek a mai napig fennmaradtak, egyes változataikban napjainkban is készülnek. Nagykeresztek már a 7–8. századtól léteztek Írországban, később megjelentek Skóciában és Britannia többi részén is, különösen Northumbriában, néhány példánya a kontinentális Európában is fellelhető. A kelta keresztek napjainkban a kelta–ír képző- illetve díszítőművészet egyik legismertebb képviselői. A legenda szerint a kelta keresztet Szent Patri

Az első prototípust 1957-ben David Warren, az Ausztrál Repüléstani Kutatóintézet munkatársa tervezte és építette. A tervezést az a szomorú tény motiválta, hogy 1953-ban és ’54-ben egy sor súlyos katasztrófa érte az akkoriban népszerű De Havilland DH106 Comet típusú repülőgépet, illetve a vizsgálatok befejezéséig a földre kényszerült az összes még működő példány is. David Warren eredeti szakmáját tekintve kémikus volt, konkrétan a repülőgép-üzemanyagok és a balesetek összefüggéseinek kérdéskörével foglalkozott. Mivel több esetben sem szemtanú, sem túlélő nem volt, kézenfekvő volt az igény egy repülési adatrögzítő berendezésre. Elmélete szerint az eltárolt adatok alapján megelőző intézkedéseket lehetne hozni a további hasonló balesetek elkerülése érdekében. Az ötlet annyira hasznosnak bizonyult, hogy azóta is minden üzleti (utasszállító, cargo) repülőgép alapfelszereléséhez adatrögzítő is tartozik. Sajnos a fekete doboz esetében sem maradtak el a szokásos kezdeti nehézségek, mivel eleint

1959 elején Igor Alekszejevics Dyatlov, a rádiótechnikai kar végzős hallgatója vezetésével az Uráli Politechnikai Egyetem hegymászókörének kilenc tagja egy 200 kilométeres, igen megerőltető, hegymászással kombinált sítúrát tűzött ki maga elé célul. Miután beszerezték a hatóságoktól a távolmaradási hozzájárulásokat és az útvonalengedélyt – amin valószínűleg nagyot lendített, hogy a kirándulást a Szovjet Kommunista Párt 21. ülésének ajánlották – január 25-én útnak is indultak Szverdlovszkból (a mai Jekatyerinburgból). A tapasztalt huszonévesekből álló csapat hat egyetemistából és három már elhelyezkedett mérnökből tevődött össze, akik közül kettő a szovjet hadsereg plutónium-szükségleteinek kielégítéséért felelős, Cseljabinszk-40 fedőnevű vállalatnál dolgozott, ami a fő felelős volt az 1957-es kelet-uráli nukleáris szennyeződésért. Tizedikként, az utolsó pillanatban csatlakozott a csapathoz a fiatalok számára teljesen ismeretlen, tetoválásokkal teli magashegyi túravezető, bizonyos Alek

Gevaudani besita Dél-franciaországi Lozere 1764 –A szörny első feltünése. Ezt a kis várost több, mint 3 évig terrorizálta. Különös ismertető jele hogy nőket és fiatal gyerekeket támadott, és kíméletlenül végzett velük. Az erdő mélyén lapuló bestia elfogására kiküldött francia hadsereg is tehetetlen volt eleinte. Kinézete a megfigyelések szerint: „A lény tehén nagyságú,farkasra emlékeztető volt,amelynek hátán csíkos minta volt megfigyelhető. Csíkos mintázatú,vörhenyes bundájának végén bozontos farka volt,akár az oroszláné,feje egy agárra hasonlított. Hosszú koponyájában tűhegyes fogak sorakoztak,a szeme pedig parázsként izzott.” Egy pásztor lány vallomása szerint aki 1764 juniusában először vette észre a lényt és csodával határos módon menekült el előle. Eleinte eléggé hihetetlen történetnek bizonyult További történések,és a lény elejtése: Hamarosan az első áldozatokat,pontosabban azok maradványait is megtalálták,majd amikor a falubeliek tanúi voltak amint a szörny megtámado

Júdás evangéliuma egy gnosztikus evangélium, amely Iskarióti Júdás és Jézus között zajló beszélgetéseket, kapcsolatot örökített meg. Az evangélium a hagyományos újszövetségi (Máté, Márk, Lukács és János evangéliumai) kanonikus evangéliumoktól eltérően mutatja be Júdást, illetve annak szerepét a tanítványok és megváltás kapcsán. Habár Júdás nevét viseli a szöveg, mégsem a volt tanítvány írta, hanem egy későbbi, feltehetően gnosztikus követő. Ez annak tudható be, hogy a 3. vagy 4. században íródott kopt nyelven, olyan megfogalmazásokkal, tudásanyaggal, amivel egy átlagos korabeli írástudó elég nehezen írta volna meg. Az evangélium a keresztény egyházak tiltakozása ellenére 2006 első felében került a nagyközönség elé a National Geographic-nak köszönhetően. Viszont már az 1970-es években[1] számtalan műkincskereskedő kezén már áthaladt, akik nem tudták felmérni a szöveg tudományos jelentőségét, mivel az kopt nyelven íródott, és az amúgy is szakszerűtlenül tárolt evangélium a nedve

1945-ben a dél-egyiptomi Nag Hammádi (az ókori Khénoboszkion) közelében, nem messze Luxortól kerültek elő. Nem szervezett ásatás során, hanem a helyi lakosság fedezte fel, így a tudomány sokáig nem is tudott róluk. Muhammad al-Samman és Kalifah Ali al-Samman találtak rá, miközben jó termőföldet kerestek. A pontos időpont és lelőhely emiatt nem azonosítható. A lakosok visszaemlékezése szerint a talált papiruszok egy részét tüzelőanyagnak használták fel. A kódexek 1946-ban tűntek fel először Kairóban, majd évekig húzódó tárgyalások után a kairói Kopt Múzeum tulajdonába kerültek. Az iratok nagyobbik része a 4. századból származik. A gnoszticizmus, mint a kereszténység egyik szinkretista irányzata, Alexandriában alakult ki a 2. század folyamán. Gyorsan háttérbe szorult, annak ellenére, hogy eleinte számos nagynevű híve volt. A bonyolult és mély szellemiségű áramlat azonban nem lehetett vetélytársa a sokkal egyszerűbb és könnyebben befogadható páli kereszténységnek. A lelet a gnosztik

A gnoszticizmus korai keresztény vallási irányzatok neve. A szó töve, a gnózis görögül tudást jelent. A gnózis, mint az igazi tudás tana, abból a vélekedésből indul ki, hogy létezik igazi tudás. Erre támaszkodnak meghatározásai, leírásai és magyarázatai. A gnoszticizmus elnevezést először a 17. században használták az úgynevezett cambridge-i platonikusok. Henry Moore pejoratív értelemben használta ezt az elnevezést azokra a sokszínű, egymástól sokszor jelentősen eltérő vallási mozgalmakra, amelyek a korai kereszténység idején szemben álltak a kanonizált tanokkal és a kialakuló egyházszervezettel. Az elmúlt évtizedek tudományos eredményei révén egyértelművé vált, hogy nem beszélhetünk a gnoszticizmusról mint tárgyról, mert történelmi leegyszerűsítéshez vezet. A tudományos irodalomban meggyökeresedett korábbi képzet, mely szerint létezett egy „igaz kereszténység”, és egy „hamis gnózis”, melyek harcban álltak egymással, nehezen tartható fenn. A gnoszticizmus címszava alá soroltak m